ENERGIAHASZNÁLAT

Energiahasználat a múltban

Az emberi történelem legnagyobb részében a biomassza volt a meghatározó energiaforrás, amit döntő többségében főzésre és melegedésre használt az ember. Az ipari forradalom időszakában kifejlesztett új technológiák következtében felmerült az igény egy ennél hatékonyabb energiaforrásra, ezért a biomassza szerepét fokozatosan a fosszilis energiahordozók vették át. Még egy rossz minőségű szén is legalább 50%-al több energiát tartalmaz, mint a levegőn szárított fa, a nyersolajból finomított folyékony energiahordozók energiasűrűsége pedig közel háromszor akkora. Hiába a modern világ rengeteg újítása, még a mai napig is az energiaszolgáltatás jelentős részét ezek az energiahordozók adják. A XX. század közepétől a villamosenergia termelés egy új technológiával bővült, ez pedig a nukleáris energiát felhasználó erőművek. A nukleáris energia használata folyamatosan komoly viták forrása, de sok országban jelentősen hozzájárul a villamosenergia termeléshez. Az 1960 évektől egyre többen ébredtek tudatára, hogy a modern emberi viselkedés és ennek egyik jelentős aspektusa a fosszilis energiahordozók használata komoly környezeti problémák forrása lehet. Ennek hatására kezdtek kialakulni a megújuló energiákat használó technológiát, amelyek kifejlesztése a mai napig folyamatosan zajlik.

Az energiatermelés aktuális kérdései

Tudnunk kell, hogy minden energia előállítási módnak megvan a maga előnye és hátránya. A fosszilis energiahordozók elégetése során kibocsátott szennyezőanyagok egy része fokozza az üvegházhatást, amivel hozzájárul a globális éghajlatváltozáshoz. Egy másik nagyon fontos tényező, hogy ezek az energiahordozók nem korlátlanul állnak rendelkezésre, ezért a használat intenzitásától függően valamikor (egyes szakemberek szerint előbb, mások szerint később) elfogynak. Viszont előnyös tulajdonsága is van. Mint azt korábban láttuk a fosszilis energiahordozók energiasűrűsége (egységnyi területen megtermelt energia) nagyon magas.
    A nukleáris energia használata okozza talán a legtöbb vitát a szakemberek és a lakosság között. Egyesek zöld energiának tekintik, mivel nincs közvetlen káros anyag kibocsátás, de két fontos területen komoly aggályokat okoz a használata. Egyrészt a radioaktív hulladék elhelyezése továbbra is nagy probléma, másrészt egy esetleges baleset nagy környezeti veszélyekkel járhat. Az atomenergia termelésnél sokan bíznak a magfúziós reaktorok sikerében, de a legtöbben mégis valószínűtlennek tartják, hogy az elkövetkező ötven évben ennek a technológiának jelentős szerepe lesz az energiatermelésben.
    A megújuló energiatermelést gyakran egységesen tárgyalják pedig nagyon sokféle különböző technológiát takar. Ennek ellenére természetesen vannak közös tulajdonságaik. Az előnyös oldaluk kézenfekvő, egyrészt úgy termelnek energiát (döntő többségben villamoserergiát), hogy közben nincs károsanyag kibocsátás, másrészt olyan energiahordozókat használ, amelyek mennyiségét a felhasználás nem befolyásolja (ezért megújuló). A hátrányos tulajdonságai már kevésbé ismertek. Először is az erőművek előállítási költségei nagyon magasak. Ennél talán jelentősebb hátrány, hogy a fosszilis- vagy a nukleáris erőművekhez képest az energiasűrűségük nagyon magas. Ez azt jelenti, hogy ugyanazt az energiát, mint amennyit például egy fosszilis erőmű termel, csak sokkal nagyobb területen képes megtermelni. És végül még egy hátránya van a megújuló energiák nagy részének, mégpedig az, hogy az energiatermelés valamilyen természeti jelenségtől (szélerősség, napsütés, stb.) függ, aminek jelenléte nem kellően kiszámítható, így nem biztosíthat a mai igényeket kielégítő egyenletes energiaellátást. Ezen kívül az egyes megújuló energiatermelési módoknak megvan a saját előnyös és hátrányos tulajdonságuk.
    Itt kell még szólni pár szót a manapság sokat hangoztatott bioetanol előállításáról. A most leghatékonyabbnak számító technológiát figyelembe véve, a XXI. század első éveiben tapasztalható 75 EJ-nyi benzin- dízelolaj- és kerozin-fogyasztást 550 millió hektár területen lehetne megtermelni. Ez meghaladja a világ mezőgazdaságilag művelt területének egyharmadát.

KAPCSOLAT


H-1088 Budapest, Múzeum u. 7. II. emelet
Kossuth Klub

Telefon: +36 1 951 7007

Lőrinczi István
Mobil: +36 30 8535 536
email: