ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

Az éghajlatváltozás jelei

A XIX: század második fele óta a Föld felszín közeli léghőmérséklete hozzávetőleg 0,7 oC-vel emelkedett. Ennek az emelkedésnek jól látható jelei vannak, mint például az, hogy az északi-sarki jégtakaró kiterjedése jelentősen csökkent, a magashegyi gleccserek visszahúzódtak és a tavaszi hóolvadás időpontja korábra tevődött. Ennek a folyamatnak a hátterében természetes és antropogén hatások is szerepet játszanak, de az utóbbi évtizedekben az emberi tevékenység szerepe sokkal jelentősebb.

Természetes és antropogén tényezők az éghajlat alakulásában

A földi klímát a jégkorszakok (glaciális) és a jégkorszakok közötti melegebb periódusok (interglaciális) jellemzik. Jelenleg egy ilyen interglaciális szakaszban élünk. Az utolsó jégkorszak (würm) körülbelül 10000 éve fejeződött be. Ez azt jelenti, hogy a klímát emberi tevékenység nélkül is jelentős hőmérsékleti változások jellemzik. A glaciálisok és az interglaciálisok kialakulásának okairól több elmélet is létezik, de nagy valószínűséggel szerepet játszik benne a légköri komponensek összetétele, a Föld pályájának vagy forgástengelyének változása, esetleg a Nap elhelyezkedése. A jelenkori melegedésnek tehát lehetnek természetes okai is, de a tudományos kutatások egyértelműen megállapították, hogy az antropogén folyamatok azt jelentősen befolyásolják.

Milyen antropogén folyamatok befolyásolják az éghajlat alakulását?

Az emberi tevékenységek közül az éghajlat változására leginkább ható tényező a szennyezőanyag kibocsátás. A légkörbe juttatott szennyező anyagok egy része az üvegházhatást erősíti, és ez okozza a globális mértékű melegedést. Az üvegházhatás természetes és a földi élet számára kedvező folyamat, hiszen e nélkül a Föld felszín közeli hőmérséklete átlagosan 33oC-al alacsonyabb lenne. Az üvegházhatást a légkörben jelen lévő egyes gázok okozzák, amelyek egy része különböző emberi tevékenység hatására is a légkörbe kerül. A legfontosabb üvegházhatású gázok a metán, a dinitrogén-oxid és a szén-dioxid. Annak ellenére, hogy ezek közül a gázok közül a szén-dioxid a legkevésbé aktív, mégis az antropogén eredetű klímaváltozásban ennek van a legnagyobb jelentősége. Ennek az-az oka, hogy a szén-dioxid kibocsátás messze felülmúlja a többi aktív gázét. A szén-dioxid kibocsátás az ipari forradalom óta folyamatosan növekszik, amit nagyrészt a fosszilis tüzelőanyagok elégetése és a zöld nővényi területek csökkenése okoz. Ez utóbbi azért jelentős, mert a zöld növények a fotoszintézis folyamatában a levegőből származó szén-dioxidot használják saját szerves anyagaik kiinduló vegyületeként, miközben oxigént termelnek.

 

KAPCSOLAT


H-1088 Budapest, Múzeum u. 7. II. emelet
Kossuth Klub

Telefon: +36 1 951 7007

Lőrinczi István
Mobil: +36 30 8535 536
email: